Nem árt időben kitalálni, melyik fát milyen formára akalítom majd. Képtelen vagyok dönteni, több is nagyon tetszik. Remélem még időben vagyok...
NEJIKAN:
 |
| Összecsavarodott törzsű fa |
A nejikannál a törzs saját tengelye körül egyszer vagy többször megcsavarodik. Ez az összecsavarodás vagy a törzsnek a megcsavarodása lehet olyan, hogy ezáltal egy spirálszerű törzs fejlődik ki. Ez nem minden esetben jár azzal, hogy egyben a törzs is megsérüljön, a kérge leváljon, megrogyjon, és sabamiki vagy charimiki stílusú, lehántolt törzsű, odvas uszadékfa jellegű törzset kapjunk. A természetből - főleg Kaliforniában - begyűjtött növények a törzs megcsavarodása mellett ilyen megroncsolódott képet mutatnak. Még van egy másik formája is a megcsavart törzsnek, amikor ez a csavarodás a törzs teljes vastagságában spirálszerűen halad fölfelé és leginkább talán a dugóhúzóhoz hasonlít. Olyan, mintha egy botra csavarnánk fel menetenként egy jól hajló, fiatal, hosszú törzset, és ezt rögzítenénk. Megemlítem azt a lehetőséget is, hogy több törzset összecsavarva hasonló jelenséghez jutunk. Elképzelhető az is, hogy egy megcsavarodott, elhalt törzs mellé egy vékony élő fát ültetnek, melynek törzsét az elhalt fa előre elkészített vájatába helyezik és rögzítik, így biztosítva az "élő" alkotást. Magam sem hittem korábban, hogy ennyi fortélya lehet e különleges formájú bonsai kialakításának.
SAN KAN:
 |
| Háromtörzsű fa |
A san kan egy gyökérrendszerből kinövő háromtörzsű bonsai, melynél kívánatos, hogy a törzsek vastagsága különböző legyen (apa, anya, fiú). Lehet látni az irodalomban közel azonos törzsvastagságú bonsaikat is, de ezeknél más érdekes jellegzetesség van, pl. igen hosszú három törzs viszonylag rövid ágakkal és lombbal a törzs felső 1/3-án. Szahalin szigetéről, a tundrákról származó lucfenyőből megformált bonsai ez, de hasonlót készíthetünk Cryptomeria japonicából is, az ágain felfelé minden irányban megformázott, mélytányérszerű lombozattat a törzs felső felén.
FUKINAGASHI:
 |
| Szélfújta stílus |
A fukinagashi stílusú bonsai formája azt érzékelteti, hogy a fa törzse, ágai és lombja állandó viharos szél hatására egy irányba fordul. Normális körülmények között felfelé növő törzsét és ágait a szél ferdére vagy közel vízszintesre fújja, és a fa egy irányba elhajló, szél borzolta formát vesz fel. A bonsai megformázásánál arra kell törekedni, hogy mindezeket a hatásokat minél természetesebben utánozzuk. A bonsainak minden részlete ezt kell, hogy éreztesse. Ennél a típusnál a törzs általában ferde, az ágak viszont rendszerint csak a törzs szél irányával ellenétes oldalán nőnek. Előfordul az is - és ez tipikus -, hogy a szél irányával ellentétes irányba növő ág vagy ágak megfordulnak, és a törzset megkerülve a szél irányát követik, ezért erősen görbültek a törzsnél. Igen gyakori, hogy egyes ágak a nagy igénybevétel hatására elhalnak, így jinné alakulva a bonsai korát öregítik. Vastag törzsű, egyenes bonsainál bekövetkezhet, hogy a szél, a vihar a törzset nem tudja meghajlítani és csak az ágak nőnek az állandó igénybevétel hatására vízszintesen, a törzs széllel ellentétes oldalán. A szél irányába növő ágak pedig U alakban kerülik meg a törzset, és a másik oldalon vízszintesek lesznek. A szél felőli oldalon a törzsről a szél magával sodort apró kövekkel és homokkal a kérget lecsiszolja, ezt teszi a gyengébb ellenállású csúccsal is, így az szabályos jinné alakul át.
De hát ember tervez, Isten végez, és ha a szakértelmemet nézzük, akkor ennek van nagy esélye:
TSUKAMI JOSE:
 |
| Összetekeredett gyökércsomóból kinövő fa |
|
|
A soktörzsű kabudochihoz nagyon hasonló stílus. Itt is facsoportról van szó, ahol az egyes törzsek kis területen nőnek ki a talajból, külön gyökerekből, de ezek úgy össze vannak tekeredve, bogozódva, hogy nem lehet megítélni, melyik gyökér melyik fához tartozik. A facsoport alján az erős, összefonódott gyökérrendszer kilátszik a földből. Az ebből kinövő törzsek, ágak és lombok együttesen - a bonsaik lombozatára jellemzően - egy fa három vonallal lehatárolható lombját formázzák. Ha számlálatlanul ültetünk növényeket egy bonsaiedénybe, ezt az ültetési módot tsukami josénak nevezik.
(forrás)
